A mi dalos karácsonyunk
- Részletek
- Készült: 2014. március 27. csütörtök, 15:59
„Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.”(Juhász Gyula: Karácsony felé)
Nagyon fontosnak tartom a karácsonyra való felkészülést, Taylor Caldwell idézete is sokszor eszembe jut: „Karácsony üzenete : soha nem vagyunk egyedül”
Ez a periódus egy különleges időszaka az évnek. Az ember ilyenkor szeretteire gondol, találkozik velük, az összejövés öröme, az együttkészülődés hangulata jellemzi ezt az időszakot. A falu hagyományai is így alakultak, szokások halmaza, sűrűsége követi egymást. Mindig két dolog jut eszembe, amikor az adventre gondolok: az otthoni este melege, az együttlétre fordított idő. Ez valami ősi, már bennünk van, gyerekeinkben is. Ilyenkor jobban érezzük szeretteink hiányát, sokszor felszakad a harag oly erős lánca. Úgy érzem ezt kell kihasználni ebben az időben. A fiatal korosztály is szívesen vállalkozik ilyenkor szereplésre, közös éneklésre, hagyományőrzésre.
Adventi és karácsonyi időben valóban sok népi szokást élek meg neveltjeimmel: az advent igazi szakrális ízét, meghitt hangulatát a hajnali mise, vagy angyali mise, régies nevén aranyos mise adja meg. Tanítványaimat buzdítom, hogy minél többen vegyenek részt. Minél előbb szentgyónást végezzenek!
Lelkigyakorlatot hála Istennek idén is sikerült megszervezni az iskolában, minden diák és alkalmazott résztvehetett, ami segít bennünket az adventi készülődésre, várakozásra, megajándékozásra.
Advent első vallásóráján minden osztályban elkészítjük az adventi koszorút, közben felelevenítjük Gábor főangyal látogatását Szűz Máriánál. Advent első hetén elkészül egy nagy adventi koszorú az iskola udvarára a VIII. osztályosok segítségével, amit minden hétfőn meggyújtunk nagyszünetben, adventi verset és adventi énekeket adunk elő.
Advent első vasárnapján megtartottuk a ministráns, lektoravatást, valamint bemutatkoztak az elsőáldozók és ígéreteket tettek, valamint kéréseket fogalmaztak meg szüleikhez és a templom közösségéhez. Megbeszéljük a pásztorjáték kivitelezését, szerepek kiosztását. Figyelembe vesszük azt is, hogy ki hogyan járt szentmisére, hogyan vett részt azon, milyen komolyan vette a parancsok betartását.
Tanítási órák után pásztorjáték próbák vannak. A szereposztás az érettségnek megfelelően történik. Erre azért van szükség, mert a tanulók felelősséget kell vállaljanak egy-egy szerep elvállalása alkalmával. Szűz Máriát például nagyon kevés esetben játszhatja VIII. osztályosnál fiatalabb lány, ezzel mindenki tisztában van, nagyon figyel arra, hogy szívvel-lélekkel, megfelelő komolysággal tegye, aki alakítja Máriát, vagy Szent Józsefet. Az angyalok általában az V. osztályos lányok, a pásztorok csapata vegyes életkorú fiúkból áll. A V-VIII. osztályosok népviseletben szavalnak, furulyáznak, énekelnek. Idén közel 50 diák szerepelt a pásztorjátékban.
Fontos számomra, hogy elsősorban a szereplő diákok éljék át a születéstörténetet, hogy Szenteste a gyerekek szívében is megszülessen újra Jézus. A próbákat imával kezdjük és végezzük, türelmet, bölcsességet kérünk az Úrtól, hogy békében dolgozhassunk, a felmerülő problémákat tudjuk megoldani. A pásztorjátékot Szenteste adjuk elő a templomban. Karácsony napján a nagymisén versekkel, énekekkel hódolunk a mindenség nagy Királyának.
Új adventi és karácsonyi énekeket tanulunk az iskolában. Sorra gyújtjuk az adventi koszorún a gyertyákat és a koszorú mellett felajánljuk Jézusnak apró lemondásainkat, kéréseinket.
Megbeszéljük a Szállást keres a Szent Család rendjét az V-VIII. osztályos tanulókkal.
Kilenc család kell befogadja a Szent Családot, általában a gyerekek szülei vagy nagyszülei szokták jelezni a szándékukat. December 15-én elindulunk a szállást kereső gyermekekkel a papbácsihoz, elvégezzük a szentgyónásunkat, megáldatjuk a Szent Család képet. A soros család a már elkészített házioltárnál égőmécsessel, vagy gyertyával várja a Szállást keresőket. Imádságos lelkülettel visszük a befogadó házhoz, kint elénekeljük a Szállást keres a Szent Család című éneket, bent válaszolnak rá, behívnak, imádkozunk, énekelünk felváltva. A család megőrzésére bízzuk a Szent Család képét másnapig. Nagyon jó lenne, ha a felnőttek is bekapcsolódnának, több „bokor” is lehetne a faluban.
Az utolsó tanítási napon az iskolában megszerveztük a „Betlehemi barlang készítő versenyt”. Nagy odaadással készültek iskolánk osztályai advent folyamán, hogy minél eredetibb, ötletesebb legyen az alkotásuk. Hála a zsűri leleményességének, minden benevező osztály valamiben nagyon jó volt. Majd a karácsonyi hangulatot még teljesebbé tette a diákjaink szavalatai, énekei, furulyaszámai amit a tornateremben szerveztünk meg.
Míg a falu egyes hagyománya kisebb korosztályt érint, mozgat meg, érdekes módon Tekerőpatakon a karácsonyi éneklés minden emberi szívnek kötelessége, mindenki magáénak tartja, és legfőképp fontosnak, hogy ez a különlegesen szép szokás soha ki ne haljon. A mi dalos karácsonyunk kb. így néz ki: Az úgynevezett Galambas Éneklés a kisgyerekekhez fűződik (a sötétedés beálltával Szenteste a kisebb gyerekek megéneklik a szomszédokat, rokonokat és jutalmul, még most is galambast kapnak az édesség mellé. Kalácstésztából készül a galambas. Fiúk zeneszóval indulnak a korban hozzájuk illőekhez, az ajtóba eléneklik a Hej, víg juhászok csordások karácsonyi éneket, beköszöntőt mond közülük valamelyik fiú, bent karácsonyi énekeket énekelnek és megkínálják a háziak süteménnyel, különböző itókákkal, viccelődnek, majd illendően távoznak. Az éjféli miséig járhattak régen a fiúk, ma vannak akik megszegik ezt az iratlan szabályt és éjféli mise után is folytatják.
Az Istvánok megéneklése lehet időseké, házasoké, fiatakoké.Karácsony este mindenki megénekelheti az István nevű rokonát, barátját kint az ajtóban, beköszöntő után vendégül látják a háziak, míg az éjjeli Midőn a Szűz éneklés az érett legényeké, férjhez adó lányoké. A nagy fiúk nyájba verődnek egy-egy korosztályba tartozók fúvós zenészeket fogadnak, és elindulnak lányokat megénekelni a falu alsó részében alszegben. A lányok nagy izgalommal várják a nyájak érkezését, arra vigyázni kell mindig, hogy nehogy egymásra énekeljen valamelyik csoport, mert bizony verekedés is lehet a vége. A kinti éneklés után beköszönt általában az udvarló , a karácsonyfájukat fel kell díszítse a lány, bent is énekelnek, mókáznak, poharaznak, sokszor táncra is perdülnek. Reggel fejezik be az éneklést és a csapatból egyik fiú a feldíszített karácsonyfát beviszi a templomba, így mindenki tudja, hogy hány nyáj járt énekelni, mert annyi kis karcsonyfa van a templomban.
Szent Család vasárnapján szintén együtt örül a falu a 10, 25, 50, éves házassági jubilálókkal.
„Az emberszívek örökélő őre
Tegye ma össze mind a kezeket!
Karácsony édes ünnepén
Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!" (Móra László: Karácsony édes ünnepén)
Kolumbán Csilla
